A cím nem igaz. Igazából ez már a második közös versenyünk, de az első önálló - azaz, a tenyésztőnk nélküli. Sőt, Grófnak ez már a harmadik. Remélem, most már mindenkit teljesen összezavartam.
Gróffal járunk kutyaparkokba, sétálni, kirándulni de még csak egy leonbergivel találkoztunk eddig. Ez szörnyű. Olyan, mintha senki sem találkozna a családtagjaival. Legalábbis én így gondolom. Valószínűleg Grófnak egy másik leo egyet jelent egy másik meghódítható, megdominálható - vagy nem - kutyával. Ugyanakkor jó lenne tapasztalatot cserélni a többi leóssal, hiszen van különbség a fajták szükségletei között.
Első lépésként csatlakoztunk a kanadai leonberger klubhoz. Aztán láttuk, hogy lesz egy speciál show, amire feltétlen el kellett mennünk. Egy osztályban neveztünk, mert tapasztalat nélkül nem akartunk egyszerre mindent, meg úgyis csak ismerkedni mentünk. Legalábbis ez volt az eredeti terv.
A speciál show azt jelenti, hogy csak egy fajta egyedei vesznek részt rajta, és az itt elért eredmények - ha jól tudom - több pontot is érnek a virtuális tabellán. Ezen kívül még van egy csomó fajta verseny pl. engedelmességi -itt azt hiszem 10-ből 11-ikek lennénk- , ügyességi, terelő stb.
A verseny napja előtt elvittük őfelségét kozmetikushoz. Kő profi csapattal álltunk szemben, oltási könyv nélkül be sem jutottunk. A pénzünkért alma illatú lett a kutyánk, száját frissítővel fújták be. Hiába említettük, hogy ez tök fölösleges, másnap este már pocsolyában fog fetrengeni ahogy ismerjük, ez benne volt az alapcsomagban a kefélés-fürdetés mellett. Hát jó.
Másnap reggel ha jól emlékszem háromszor indultunk el. Először csak úgy. Aztán vissza kellett mennem a parkolóból vízért, majd az autópályáról, mert otthon felejtettük a papírokat. :)
Szerencsére korán indultunk, és korán is érkeztünk.
A látvány, ami elénk tárult nagyon érdekes volt. Kutyatulajdonosok elegáns kosztümben, öltönyben, kutyáik kozmetikus-állványon kefélve, bodorítva stb. Rajtunk kiránduló nadrág, póló, edzőcipő, Grófot megfésültük és kész. Magát a rendezvényt egy nagy réten tartották, kb. 4 nagy ringgel, mert a speciál egy háromnapos nagy show része volt.
A többi leós nagyon kedvesen fogadott minket, elláttak jó tanáccsal, simivel, jutalomfalattal - ez utóbbiakkal a kutyánkat. Rávettek minket, hogy nevezzük Grófot a "kis" házi versenyükre, a Sieger-showra. Naná, hogy neveztünk, pedig akkor még azt sem tudtuk, hogy ez miből áll.
Aztán szépen sorra kerültünk mi is Gróffal. Mivel korcsoportjában a kanokat csak egyedül engedték be a ringbe, nehogy beinduljon a haccacáré, hát egyedül szaladtunk körbe-körbe a bíró előtt. Aztán szólt, hogy álljak félre, én félreálltam, mindenki elkezdett tapsolni, és kiderült, hogy nyertünk. Aztán mehettünk a következő körbe. Eddig nekem nem volt világos, hogy ha egy kategóriát megnyerünk, akkor megyünk a következőbe. Hát megnyertük, aztán az azutánit is, és az azutánit is, és eljutottunk a fajtagyőztes kategóriáig, azaz aznap Gróf volt a legszebb, legügyesebb (nem egészen a legengedelmesebb) leonbergi az összes induló között.
Az első kör utáni örömködés
A Best of Breed - fajtagyőztes - kategória indulói. Gróf természetesen itt is ül.
A délutáni Sieger-show-n a kutyák legapróbb részleteit pontozták külön-külön, majd az összesítés után hirdették ki az eredményt. Szerencsénkre az engedelmesség itt sem volt fő bírálati szempont, mert ugyan ezt is megnyertük, de közben Grófnak sürgős haverkodni valója akadt egy pudlival a ringen kívül. :) Hiába na, gyönyörű a kutyánk. :)
A Sieger-shown a lány győztessel közösen. Középen a bíró, jó fej volt. :)
Iszonyú fáradtan, porosan indultunk haza hét kisebb-nagyobb rozettával, ajándékkal felpakolva. Mire hazaértünk konstatáltuk, hogy úgy leégtünk a napon, mint két főtt rák. Este fájt mindenünk, de mégis nagyon boldogok és büszkék voltunk a kutyánkra.
Az első kutya show-nk eredményei. :)
